ADÓVÁLTOZÁSOK 2023. – EGYÉNI VÁLLALKOZÓK
2022. november 29-én az Országgyűlési elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely több ponton is érinti az egyéni vállalkozók adóügyeit.

ÁTALÁNYADÓZÁS
A törvényjavaslat több ponton is módosítja az átalányadózás szabályait, lássuk ezeket.
1) NEGYEDÉVES BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG
Az első és talán legjelentősebb változás az, hogy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a járulékbevallásait az eddigiektől eltérően január 1-től már nem havonta küldi meg az adóhatóság felé, hanem negyedévente, egészen pontosan a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.
Ez jelentős változás, hiszen a havi adminisztráció mértéke csökken ugyan, azonban negyedévente legkésőbb feltétlenül összegezni szükséges a vállalkozók bevételeit és kalkulálni a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó összegét. Ezzel a módosítással az említett adónemek megfizetése legalább negyedévente kötelező lesz a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan, ám az SZJA-tól eltérően a bevallási kötelezettség megmarad.
2) GÖNGYÖLÍTÉSES SZÁMÍTÁSI MÓDSZER
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1,2 millió Ft-ot, 2023-ra még nem ismert ez az összeg) el nem érő jövedelme mentes az SZJA alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb az SZJA-előleg alapja, mint az év hátralevő részében. Tekintettel arra, hogy a TB-járulék és szochó alapját az SZJA-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a TB-járulék és szochó alap is az év első hónapjaiban alacsonyabb.
Viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum TB-járulék és szochó fizetési szabály miatt, a minimálbér, szochó esetében a minimálbér 112,5 százalékát el nem érő adóalap esetén ezen alap után kell megfizetni a TB-járulékot, illetve a szochót. A jelenlegi szabályok értelmében a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora jövedelem után az év egészére vetítve eltérő adófizetési kötelezettség keletkezik. Az eltérés különösen akkor látványos, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen SZJA-köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kell TB-járulékot és szochót, amikor nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan bevételt, de az adómentes.
Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő TB-járulék és szochó mértékét, göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre. Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett SZJA-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) TB-járulék, valamint szochó-alapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.
A göngyölítéses módszerrel meghatározott TB-járulék és szochó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű TB-járulék és szochó fizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora TB-járulék és szochó alap után fizette meg az adót.
Az adó göngyölítéses megfizetésével az SZJA és a TB-járulék/szochó fizetési kötelezettségek jobban összehangolhatók, és a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.
3) 4 ÉV HELYETT 12 HÓNAP
További változás az átalányadózásban, hogy a korábbi 4 éves belépési korlátot 12 hónapra csökkenti a törvény. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó kilép vagy kiesik az átalányadózás hatálya alól, akkor nem kell 4 évet várni az újra belépésre, hanem 12 hónap múlva ismét élhet a vállalkozó ezen adózás alkalmazásáról.
4) ELŐZŐ ÉVI BEVÉTEL ÉRDEKTELEN
További változás az átalányadózásban, hogy korábban a vállalkozónak figyelnie kellett az előző évi bevételének az összegét is a tárgyévre vonatkozó átalányadózás választása során. Ez a rendelkezés 2023-tól már nem lesz érvényben, így a bejelentkezésnél ezt a kritériumot már nem kell vizsgálni.
5) FELSŐ BEVÉTELI KORLÁT
Ez az a pont, ahol jelenleg még bizonytalanság van, ugyanis a felső bevételi korlát esetében továbbra is megmarad az a szabály, hogy az átalányadózó maximálisan az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedőknél az ötvenszeresét) szerezhetik meg. Az eddig ismert 24 millió Ft-os (120 millió Ft-os) felső korlát úgy alakult ki, hogy a 2022-es éves minimálbért (200.000 * 12 = 2,4 millió Ft) szorozták meg tízzel (ötvennel).
Azonban a 2023-as minimálbér összegére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre információk, ugyanis a munkáltatókat és munkavállalókat tömörítő érdekszervezetk tárgyalásai még folynak. Amint megállapodás születik a 2023-as minimálbér összegéről, a felső korlát összege is ismertté fog válni.
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az elfogadott törvényjavaslat értelmében új szabályok kerülnek bevezetésre a HIPA esetében is azon vállalkozók esetében, amelyeknek az éves bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot (kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózók esetében a 120 millió Ft-ot). Ezen vállalkozók jogosultak lesznek arra, hogy iparűzési adóalapjukat egyszerűsített módszerrel határozzák meg. Fontos, hogy ez a változás nem csak az átalányadózókat érinti, hanem valamennyi vállalkozót.
Az egyszerűsített adóalap meghatározásánál a törvény három bevételi sávot határoz meg, amelyhez tételes adóalap társul (zárójelben a maximális 2%-os adókulccsal számított adó):
- 0 – 12 millió Ft közötti bevétel esetén az adóalap 2,5 millió Ft (adó: 50.000 Ft)
- 12 – 18 millió Ft közötti bevétel esetén az adóalap 6 millió Ft (adó: 120.000 Ft)
- 18 – 25 millió Ft közötti bevétel, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó esetén az adóalap 8,5 millió Ft (adó: 170.000 Ft)
Fontos, hogy a fenti bevételi értékhatárokat időarányosítani kell, amennyiben a vállalkozás az adóévben nem működik folyamatosan.
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK
Amennyiben az egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozói tevékenységét, úgy a szünetelés időtartamára egyéb biztosítotti jogviszony hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ennek mértéke 2022-ben havi 8.400 Ft (napi 280 Ft) volt, 2023-tól az összeg havi 9.600 Ft-ra (napi 320 Ft-ra) módosul.
Amennyiben kérdésed lenne a változásokkal kapcsolatban vagy épp könyvelőt keresel, kérj ajánlatot még kedvezményes áron.