ADÓVÁLTOZÁSOK 2023. – EGYÉNI VÁLLALKOZÓK

2022. november 29-én az Országgyűlési elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely több ponton is érinti az egyéni vállalkozók adóügyeit.

egyeni vallalkozo adovaltozas

ÁTALÁNYADÓZÁS

A törvényjavaslat több ponton is módosítja az átalányadózás szabályait, lássuk ezeket.

1) NEGYEDÉVES BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az első és talán legjelentősebb változás az, hogy az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a járulékbevallásait az eddigiektől eltérően január 1-től már nem havonta küldi meg az adóhatóság felé, hanem negyedévente, egészen pontosan a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.

Ez jelentős változás, hiszen a havi adminisztráció mértéke csökken ugyan, azonban negyedévente legkésőbb feltétlenül összegezni szükséges a vállalkozók bevételeit és kalkulálni a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó összegét. Ezzel a módosítással az említett adónemek megfizetése legalább negyedévente kötelező lesz a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan, ám az SZJA-tól eltérően a bevallási kötelezettség megmarad.

2) GÖNGYÖLÍTÉSES SZÁMÍTÁSI MÓDSZER

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1,2 millió Ft-ot, 2023-ra még nem ismert ez az összeg) el nem érő jövedelme mentes az SZJA alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb az SZJA-előleg alapja, mint az év hátralevő részében. Tekintettel arra, hogy a TB-járulék és szochó alapját az SZJA-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a TB-járulék és szochó alap is az év első hónapjaiban alacsonyabb.

Viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum TB-járulék és  szochó fizetési szabály miatt, a minimálbér, szochó esetében a minimálbér 112,5 százalékát el nem érő adóalap esetén ezen alap után kell megfizetni a TB-járulékot, illetve a szochót. A jelenlegi szabályok értelmében a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora jövedelem után az év egészére vetítve eltérő adófizetési kötelezettség keletkezik. Az eltérés különösen akkor látványos, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen SZJA-köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kell TB-járulékot és szochót, amikor nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan bevételt, de az adómentes.

Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő TB-járulék és szochó mértékét, göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre. Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett SZJA-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) TB-járulék, valamint szochó-alapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

A göngyölítéses módszerrel meghatározott TB-járulék és szochó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű TB-járulék és szochó fizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora TB-járulék és szochó alap után fizette meg az adót.

Az adó göngyölítéses megfizetésével az SZJA és a TB-járulék/szochó fizetési kötelezettségek jobban összehangolhatók, és a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.

3) 4 ÉV HELYETT 12 HÓNAP

További változás az átalányadózásban, hogy a korábbi 4 éves belépési korlátot 12 hónapra csökkenti a törvény. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó kilép vagy kiesik az átalányadózás hatálya alól, akkor nem kell 4 évet várni az újra belépésre, hanem 12 hónap múlva ismét élhet a vállalkozó ezen adózás alkalmazásáról.

4) ELŐZŐ ÉVI BEVÉTEL ÉRDEKTELEN

További változás az átalányadózásban, hogy a korábbi 4 éves belépési korlátot 12 hónapra csökkenti a törvény. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó kilép vagy kiesik az átalányadózás hatálya alól, akkor nem kell 4 évet várni az újra belépésre, hanem 12 hónap múlva ismét élhet a vállalkozó ezen adózás alkalmazásáról.

5) FELSŐ BEVÉTELI KORLÁT

Ez az a pont, ahol jelenleg még bizonytalanság van, ugyanis a felső bevételi korlát esetében továbbra is megmarad az a szabály, hogy az átalányadózó maximálisan az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedőknél az ötvenszeresét) szerezhetik meg. Az eddig ismert 24 millió Ft-os (120 millió Ft-os) felső korlát úgy alakult ki, hogy a 2022-es éves minimálbért (200.000 * 12 = 2,4 millió Ft) szorozták meg tízzel (ötvennel).

Azonban a 2023-as minimálbér összegére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre információk, ugyanis a munkáltatókat és munkavállalókat tömörítő érdekszervezetk tárgyalásai még folynak. Amint megállapodás születik a 2023-as minimálbér összegéről, a felső korlát összege is ismertté fog válni.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az elfogadott törvényjavaslat értelmében új szabályok kerülnek bevezetésre a HIPA esetében is azon vállalkozók esetében, amelyeknek az éves bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot (kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózók esetében a 120 millió Ft-ot). Ezen vállalkozók jogosultak lesznek arra, hogy iparűzési adóalapjukat egyszerűsített módszerrel határozzák meg. Fontos, hogy ez a változás nem csak az átalányadózókat érinti, hanem valamennyi vállalkozót.

Az egyszerűsített adóalap meghatározásánál a törvény három bevételi sávot határoz meg, amelyhez tételes adóalap társul (zárójelben a maximális 2%-os adókulccsal számított adó):

  • 0 – 12 millió Ft közötti bevétel esetén az adóalap 2,5 millió Ft (adó: 50.000 Ft)
  • 12 – 18 millió Ft közötti bevétel esetén az adóalap 6 millió Ft (adó: 120.000 Ft)
  • 18 – 25 millió Ft közötti bevétel, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó esetén az adóalap 8,5 millió Ft (adó: 170.000 Ft)

Fontos, hogy a fenti bevételi értékhatárokat időarányosítani kell, amennyiben a vállalkozás az adóévben nem működik folyamatosan.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

Amennyiben az egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozói tevékenységét, úgy a szünetelés időtartamára egyéb biztosítotti jogviszony hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ennek mértéke 2022-ben havi 8.400 Ft (napi 280 Ft) volt, 2023-tól az összeg havi 9.600 Ft-ra (napi 320 Ft-ra) módosul.

Amennyiben kérdésed lenne a változásokkal kapcsolatban vagy épp könyvelőt keresel, kérj ajánlatot még kedvezményes áron.

Ezeket mérlegeld, ha KATA adózást választottál

A mai napon Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormány nevében benyújtotta a KATA adózást érintő változtatásokat tartalmazó törvényjavaslatot. Mielőtt belemennénk a részletekbe, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg egy törvényjavaslatot látunk, mindazonáltal komoly illúziókat nem érdemes kergetni, ugyanis a benyújtó és előadó miniszterek sürgős tárgyalást kértek a javaslatra vonatkozóan, aminek eredménye, hogy a zárószavazásra már másnap, július 12-én sor kerül a Parlamentben.

KATA off

Korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy milyen módon változtathatják meg ezt az adózást. Ebben az alábbiakat vetettem fel:

  1. A tételes adó emelésével, melynek hatására az adózók magasabb havi összeget fizetnének.
  2. A büntetőadó értékhatárának csökkentésével, melynek hatására azok az adózók, akik eddig pl. átlagosan havi 800 ezer Ft-os bevételre tettek szert, már büntetőadót lennének kötelesek fizetni.
  3. Bizonyos tevékenységek kizárásával, aminek hatására az eddigi, saját ingatlan bérbeadásából származó bevételen túl más tevékenységekből származó bevételek esetén sem lenne választható a KATA.
  4. A foglalkoztatás elleplezéséhez kapcsolódó adóhatósági vélelmek bővítésével/szigorításával, melynek hatására sokkal nehezebb lenne bizonyítania az adózónak, hogy nem bújtatott foglalkoztatás keretében szerzi meg bevételét (ez esetben egyúttal jövedelmét).
  5. A fentiek vegyítésével.

Kijelenthető, hogy a fenti jóslatok közül egy sem valósul meg, talán kivéve a harmadik pontot, hiszen lényegében kijelenthető, hogy minden olyan tevékenység kizárásra kerül a javaslat alapján, amely esetében a főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó nem magánszemély felé nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, azaz számláz. Ezt szépen úgy mondjuk, hogy a B2B (business-to-business) megszűnik a KATA esetében, és csak a B2C (business-to-consumer) maradhat.

Na de milyen változásokat mutat a törvényjavaslat?

Az első, talán leginkább szembetűnő változás az, hogy a korábbi 12 millió Ft-os éves értékhatárt 18 millió Ft-ra emeli fel a javaslat. Ennek értelemszerűen bizonyosan örül az a réteg, amelyik a változás után a KATA hatálya alatt működhetnek tovább.

A fenti mellett a másik igencsak szembetűnő változás, hogy a KATA adózást csak és kizárólag egyéni vállalkozó választhatja a jövőben, tehát a betéti társaságok számára ez az adózási forma lényegében megszűnik.

Továbbá, ahogy fentebb is írtuk, a hatálya lépés után egy KATÁ-s egyéni vállalkozó nem állíthat ki számlát gazdasági társaságnak. Pontosabban az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kifizetőnek, ez alapján többek között nem lehet KATÁ-s az az egyéni vállalkozó, aki számlát állít ki belföldi illetőségű jogi személynek, egyéb szervezetnek, egyéni vállalkozónak, ideértve a külföldi jogi személyeket is. Gyakorlati példa: egyéni vállalkozó IT-szolgáltatást nyújt külföldi cégnek. KATÁ-t fizetett, még annak ellenére is, hogy egy bizonyos bevételi összegig még a 40%-os büntetőadó (a törvényjavaslat alapján immáron különadó) is bevállalható. Ezután a havi 50 ezer Ft után, akár átalányadózást, akár jövedelemadózást választ, az adóterhei a vállalkozónak jelentősen növekedni fognak.

Furcsa változásnak tekinthető az, hogy a tételes adó mértéke a javaslat alapján 50 ezer Ft. Ez eddig is létezett, azonban ha más módon biztosított volt az egyéni vállalkozó, akkor az adó mértéke 25 ezer Ft volt, illetőleg a magasabb ellátási alap érdekében választhatta a 75 ezer Ft-os adó megfizetését is. A módosítással – hiába a korábbi kamarai és kormánykommunikáció – lényegében nem történik változás annak érdekében, hogy a KATÁ-sok nyugdíjhelyzetét rendezzék. Az adó egyösszegű rögzítésével az a korábbi kommunikáció is hiteltelenné vált, miszerint valamilyen módon az infláció vagy a minimálbér változásához kössék a tételes adó értékét. Nem sikerült.

A fentivel összhangban áll az a tény, hogy KATÁ-t nem választhat az a vállalkozó, aki nem főfoglalkozású, tehát többek között nem lehet KATÁ-s vállalkozó az, aki:

  • 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik,
  • kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó (nyugdíjas),
  • a rokkantsági nyugdíjra jogosult,
  • a rehabilitációs ellátásban részesülő,
  • 25 éves koráig a nappali rendszerű oktatásban résztvevő.

Mi van akkor, ha KATA hatálya alatt cég felé állítok ki számlát?

A javaslat 5. paragrafusa (1) bekezdésének g) pontja alapján:

A kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Ugyanezen paragrafus (3)-as bekezdése így fogalmaz:

A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) bevételt szerez, kivéve ha a bevétel a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy az a fizetési számláján jóváírt kamat.

Lényegében nem érdemes játszani azzal, hogy mégis cégnek számlázunk, hiszen a bejelentést mindenképpen meg kell tennie a vállalkozónak, ha például egy cég felé állít ki számlát, máskülönben egy esetleges ellenőrzés során hamar kiderülhet, hogy a vállalkozó úgy folytatta KATA adóalanyisága alatt a tevékenységét, hogy már nem volt arra jogosult. És az online számla rendszerének köszönhetően immáron nem lesz nehéz kideríteni, ha valaki jogosulatlanul folytatja tevékenységét a KATA hatálya alatt. Ennek pedig súlyos bírság is lehet a vége, amit jobb elkerülni, hiszen lényegében bármely adózási formára tér át a vállalkozó, onnantól kötelezett lesz a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék, és a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (utóbbi kettő esetében havonta egy bevallással megtámogatva, az SZJA-t csak negyedévente kell megfizetni előleg formájában).

És a büntetőadó?

Ezt a javaslat értelmében különadónak hívjuk. A korábbi egyszeri, kifizető felé számlázott 3 millió Ft-os értékhatár eltűnik a rendszerből, tekintettel arra, hogy kifizető felé már nem lesz lehetséges a számla. Ilyen formán a különadó már csak az éves 18 millió Ft-os keret esetében értelmezhető, az e fölötti bevételrész után kell majd megfizetni és bevallani a 40%-os mértékű adót.

Mi lesz a rengeteg KATÁ-s vállalkozóval?

Több tényező figyelembe vételével több kimenetele lehet ennek a jelentős szigorításnak. Tekintettel arra, hogy ez százezres nagyságrendben jelent vállalkozók számára adóemelést (igen, ez egy adóemelés!), két alapvető döntést kell meghozni – akarom-e folytatni a vállalkozói tevékenységet vagy nem?

Ha igen, akkor milyen formában lesz szerencsés (adóhatékony) a vállalkozás folytatása – átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózás formájában? Mindkét eset lehet megfelelő, de ehhez mindenképp szükséges lehet egy konzultáció könyvelővel vagy – bonyolultabb esetekben – adótanácsadóval. Átalányadózás választása esetén egyszerűbb adminisztrációval lehet számolni, míg a jövedelemadózás esetében sokkal több feladatra kell számítani.

Amennyiben segítségre van szükséged az átállással kapcsolatban, keress bizalommal valamely elérhetőségemen vagy kérj közvetlen ajánlatot. Sorstársként örömmel segítem a vállalkozók boldogulását ezen jelentős adóemelés közepette.

MI LESZ VELED, KATA? – 4+1 LEHETSÉGES KIMENETEL

A napokban a szakmai fórumokon, híradásokban rendre szembe kerülhettünk olyan hírekkel, amelyek a KATA adózási forma szigorításáról szólnak. Ismeretes, hogy a magyar gazdaság makroadatai és a külső körülmények sem szívderítőek, lassan már a csapból is a “(világ)gazdasági válság” folyik.

A kormány a háborús helyzetre tekintettel május 25-től vészhelyzetet hirdetett, majd a miniszterelnök ugyanezen a napon rendkívüli bejelentés keretében ismertette, hogy nyolc szektor esetében (bankok, biztosítók, kereskedelmi láncok, energiaszektor, stb.) az extraprofitot megadóztatja a kormányzat.

Május 26-án pedig a Kormányinfó keretében a frissen megválasztott Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter ismertette, hogy az egyes szektorokra kivetett úgynevezett “extraprofitadóból” mekkora plusz bevételt remél az átmeneti, 2022-23-as évekre vonatkozóan.

De beszéljünk a KATÁ-ról, hiszen ha kimondjuk, hogy az extraprofitot szeretné megadóztatni a kormány, alapesetben igencsak valószínűtlen, hogy ezek az adózók jutnának eszünkbe, ugyanis ennek az adózási formának dedikált célja volt, hogy a kisvállalkozások adminisztrációs és adózási terheit csökkentse azzal, hogy tételes adót hozott be 25, illetve 50 ezer Ft értékben (kérésre 75 ezer Ft).

Az egyes beszélgetések során rengetegen megijedtek attól, hogy felmerült a pletyka, hogy hozzá fognak nyúlni a KATÁ-hoz, aztán május 26-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László arról beszélt, hogy üdvösnek tekintené azt, ha a KATA adózást kivezetnék, és valami új formát hoznának be.

Könnyen belátható, hogy a KATA adózás jelentős teherkönnyítést jelentett számos kisvállalkozásnak vagy egyéni vállalkozóknak is egyaránt. Nincsen havi bevallási kötelezettség, csak bevételi nyilvántartásra van szükség. Ismert, hogy nemrégiben azzal szigorították a KATÁ-t, hogy a 12 millió Ft feletti bevételre vagy az egy kifizetőtől származó 3 millió Ft feletti bevételre vonatkozóan 40%-os büntetőadót is meg kell fizetni, aminek nincs dedikált célja, tehát ezzel az adózó ellátási alapja nem növekszik.

kata

Hogyan lehetne szigorítani a KATA szabályait?

Röviden: többféle módon.

1) A tételes adó emelésével, melynek hatására az adózók magasabb havi összeget fizetnének.

2) A büntetőadó értékhatárának csökkentésével, melynek hatására azok az adózók, akik eddig pl. átlagosan havi 800 ezer Ft-os bevételre tettek szert, már büntetőadót lennének kötelesek fizetni.

3) Bizonyos tevékenységek kizárásával, aminek hatására az eddigi, saját ingatlan bérbeadásából származó bevételen túl más tevékenységekből származó bevételek esetén sem lenne választható a KATA.

4) A foglalkoztatás elleplezéséhez kapcsolódó adóhatósági vélelmek bővítésével/szigorításával, melynek hatására sokkal nehezebb lenne bizonyítania az adózónak, hogy nem bújtatott foglalkoztatás keretében szerzi meg bevételét (ez esetben egyúttal jövedelmét).

5) A fentiek vegyítésével.

És mi várható valójában…

Találgatni lehetne napestig, jó eséllyel a szakmában számtalan szereplőnek van most valamilyen véleménye, azonban a május 26-i Kormányinfón elhangzott egy újságírói kérdés a KATA esetleges szigorításával kapcsolatban. Gulyás Gergely miniszter válasza szerint szándékokról lehet csak beszélni. A miniszter szerint vannak arra példák, hogy egy nagy cég vezetője a jövedelme (bevétele) nagy részét KATÁ-s formában kapta meg, holott ezt az adózási formát a “kis egzisztenciákra” találták ki. A kormányzat célja az, hogy a KATÁ-t arra a területre szorítsák vissza, amire eredetileg kitalálták.

És itt érdemes volt nagyon figyelmesen hallgatni a miniszter igen határozott szavait, mert elhangzott az a felvetés, hogy akár 18 millió Ft éves bevételig is lehessen választani a KATÁ-t, ami átlagosan havi 1,5 millió Ft-os bevételt jelentene, anélkül, hogy a 40%-os büntetőadó terhelné.

A fenti nyilatkozat alapján, ha valóban ezek a valós szándékok, akkor jó eséllyel nem az fog történni, hogy a teljes KATA adózói kör kap lényegében egy adóemelést a nyakába. Ehelyett inkább az prognosztizálható, hogy jogi eszközökkel igyekszik majd a kormányzat érvényt juttatni annak az adózói körnek, amelyek “kis egzisztenciák”, tehát bizonyos tevékenységek, akár tranzakciók is kiszorításra kerülhetnek a KATA rendszeréből, illetve a bújtatott foglalkoztatáshoz kapcsolódó vélelmek átalakítása (szigorítása) is bőven elképzelhető, mindezt olyan formában, hogy közben az a kör, amelyiknek kitalálták a KATÁ-t, a nap végén alacsonyabb átlagos adóteherrel számolhat.

A részletek hiánya egyelőre rengeteg bizonytalanságot okoz ebben a kb. 430 ezer vállalkozást számláló adózói körben, így a költségvetés tervezésére, parlamenti tárgyalására, és elfogadására, továbbá a Pénzügyminisztérium nyilatkozataira érdemes lesz a jövőben odafigyelnie minden érintettnek.

Ha most indítana vállalkozást, az AJÁNLATKÉRÉS gombra kattintva keressen bizalommal, tekintsük át együtt a lehetőségeket.

KRIPTOVALUTÁK ADÓZÁSA

MI AZ A KRIPTOVALUTA?

A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni. (forrás: Wikipedia)

kriptovaluta

KRIPTOVALUTA A MAGYAR ADÓJOGBAN

A kriptovalutákról és az ezekkel való ügyletekről, az ezekből származó jövedelmek adózásáról elsősorban az SZJA törvény rendelkezik. Először fontos tisztázni néhány alapfogalmat.

A törvény betűje szerint a kriptovaluta, pontosabban kriptoeszköz az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia (pl. blokklánc) alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható (SZJA tv. 67/C. § (9) bekezdés). Kriptoeszköznek minősül a törvény értelmében a kriptovalután felül az NFT is, és a metaverse-ekben szerzett digitális tárgyak, melyeknek az átruházása a blokkláncon keresztül történik.

A törvény alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez (SZJA tv. 67/C. § (2) bekezdés). Például, ha a magánszemély eladja Bitcoin-ját, és ezért cserébe forintot kap, úgy ez az ügylet megfelel a definíciónak, viszont ha például Ethereum-ot cserél a magánszemély Bitcoin-ra, úgy az nem felel meg a fenti ügyletnek. Ugyanígy igaz az, hogy ha valaki NFT-t szeretne vásárolni, és ezt a vásárlást Bitcoin-nal fedezi, az ügylet szintén nem lesz kriptoeszközzel végrehajtott ügylet.

Az egyes kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetén ügyleti nyereséget kell megállapítani akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.

Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát (azaz 2022-ben havi 20.000 Ft-ot) nem haladja meg. Feltétel, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

A JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA

Kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek esetén fontos kiemelni, hogy az SZJA törvény ezen ügyletekből származó jövedelmet a külön adózó jövedelmek közé sorolja, azaz nem lehet összevonni például azzal a jövedelemmel, ami munkaviszonyból származik.

Fontos megemlíteni, hogy az ügyletből származó jövedelem akkor válik adókötelessé, amikor a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból.

A kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek esetén a jövedelem megállapítása alapvetően nem túlbonyolított eljárás, hiszen a jövedelem nem más, mint a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

Még egyszer: az ügyleti nyereséget kell megállapítani akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére fordított tárgyévi kiadás(ok), az ügyletkötéshez kapcsolódó tárgyévi díjak, jutalékok, és a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások együttes összegét.

MIT TEKINTHETÜNK ÜGYLETI KIADÁSNAK?

Az ügyleti kiadásokat az Szja tv. tételesen felsorolja. Ezek közül kiemelendő két tétel. A kriptoeszköz vásárlása esetén ügyleti kiadásnak tekinthető a megszerzésre fordított kiadás, a kriptoeszköz előállítása (bányászata) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködés („validálás” és hasonló tevékenységek) igazolt kiadása. Fontos megemlíteni, hogy kizárólag a tárgyévi költségeket lehet figyelembe venni.

Külön téma lehet az az eset, amikor egy kriptovalutát megszerez a magánszemély, amit bevált egy másik kriptoeszközre, amit végül értékesít, és például forintot kap érte. A fentiekből már világos, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet az lesz, ahol az átruházás során a magánszemély forintot kap, azonban a megszerzésre fordított kiadás lehet az eredeti, első valuta megszerzésére fordított kiadás, de lehet a második valuta megszerzésére fordított kiadás. Szélsőséges esetben lehetséges, hogy az első modell eredménye veszteség, míg a másodiké nyereség lesz (vagy fordítva).

AZ ADÓKIEGYENLÍTÉS INTÉZMÉNYE

Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével.

Az adókiegyenlítés nem más, mint az adóévben, illetve az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség „adótartalma” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthető.

EGY FONTOS ÁTMENETI RENDELKEZÉS

Azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt jövedelmet szereztek kriptoeszköz átruházásából, átengedéséből, ám jövedelmet nem állapítottak meg korábbi bevallásukban, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azt a 2022. év ügyleti eredményként vehetik figyelembe.

VÉGÜL: MENNYI ADÓT KELL FIZETNI?

A kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó nyereség, jövedelem után a magánszemélyek 15%-os mértékű személyi jövedelemadót kötelesek megfizetni, figyelembe véve a fentebb említett minimálbér-határt. Az ezen ügyletekből származó jövedelemről évente kell bevallást készíteni, és megfizetni az adót, adóelőleg megfizetésére nincs kötelezettség. A bevallást két módon teheti meg a magánszemély:

  1. Amennyiben a NAV előre elkészítette az SZJA bevallás tervezetét, úgy azt kiegészítheti
  2. A NAV-tól függetlenül állapítja meg jövedelmét, és vallja be az adót

A kriptoeszközök egyre elterjedtebbek a magánszemélyek befektetési döntései során, ám a kapcsolódó adózási kérdések okozhatnak fejfájást. Amennyiben a bevallás elkészítésében szükség lehet segítségre, a KAPCSOLAT-ra kattintva várom megkeresését.

Magyar számvitel – Az elszámolási egység

Igaz, hogy már 2022-t írunk, azonban a 2020-ban érkezett módosítása a számviteli törvénynek bizonyosan a mai napig hatással van egyes vállalkozások életére. 2020. január 1-től új fogalommal bővült a számviteli törvény, ez pedig nem más, mint a szerződés elszámolási egysége.

Mi az az elszámolási egység?

A törvény szerint jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz).

Elszámolási egységnek tekinthető továbbá az ugyanazzal a megrendelővel kötött, az előzőekben részletezett szerződések egy csoportja, amennyiben: 1) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták, 2) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és 3) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

A teljesítési fok

Az elszámolási egységhez kapcsolódóan a teljesítési fok is egy nagyon fontos fogalom lett a törvényben. Ez alapján a teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

Nagyon fontos, hogy a teljesítési fok nem keverendő össze a készültségi fokkal, ugyanis ez utóbbira is konkrét fogalommeghatározást találhatunk a törvényben. E szerint a készültségi fok a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

elszamolasi egyseg szamvitel

Miért volt erre szükség?

Az elszámolási egység, teljesítési fok nem lehet ismeretlen azoknak, akik már találkoztak az IFRS-ekkel. Ezek a fogalmak az IFRS-nek már régóta részei mind a mai napig. Korábban az IAS 11 sztenderd szabályozta ezt a területet, amely a beruházási szerződésekről szólt, ma már pedig az IFRS 15 sztenderd szabályozza azokat a vevői szerződéseket, amelyeknek teljesítése hosszabb időtartamot vesznek igénybe. Az Európai Unió számviteli rendszereinek egységesítése okán a magyar szabályozás valamennyit átvett a nemzetközi gyakorlatból.

Az IFRS 15-ben ilyen esetekben fontos a teljesítési kötelem hiánytalan kielégítése felé való előrehaladás értékelése. Ezt az értékelést a sztenderd a készültségi fokkal méri. Tehát az IFRS és a magyar számvitel keretek közti kapcsolatot ez teremti meg, hiszen látható, hogy mindkét rendszerben valamilyen módon mérni szükséges a teljesítés mértékét.

Hogyan hat ez a változás a számvitelre?

Először is fontos tisztázni azt, hogy mely mérleg- és eredménykimutatás sorok azok, amelyekre a változás hatással van.

Értékesítés nettó árbevétele

A törvény szerint az árbevétel összegét növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége – ÁFÁ-t nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevételt, és csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége – ÁFÁ-t nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét.

Aktív időbeli elhatárolások

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – ÁFÁ-t nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt.

Amennyiben a szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a fenti előírását. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem szükséges alkalmazni.

Passzív időbeli elhatárolások

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – ÁFÁ-t nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.

Hasonlóan az aktív időbeli elhatárolásokhoz, itt is érvényes az a szabály, hogy ha a szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza ezt az előírást, így a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem kell alkalmazni.

Céltartalékok

Az adózás előtti eredmény terhére a szükséges mértékben céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várhatóan veszteséget okoznak. Fontos kritérium, hogy ezek a várható kötelezettségek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Ahogyan láthatjuk, ez a típusú árbevétel-elszámolás számos esetben okozhat gondot a vállalkozások számviteli munkatársainak, hiszen olyan kritikus információt kell megszerezni a helyes elszámolás (becslés) érdekében, amelynek megállapítása akár komoly műszaki tudást is igényelhet. Egyes esetekben ez a terület a könyvvizsgálatok kiemelt témája is lehet, hiszen az árbevétel egy olyan terület, amely esetében a könyvvizsgáló jellemzően szignifikáns audit kockázatot azonosít, így mélyebb vizsgálódás tárgya is lehet az elszámolási egységek és a teljesítési fok meghatározása. Amit itt mindenképpen fontos kiemelni, hogy a gazdasági társaságoknak különös figyelmet kell szentelniük számviteli politikájuk ezen részének megfelelő kidolgozására.

Amennyiben bizonytalanság áll fenn az elszámolás helyessége kapcsán, úgy tanácsadás keretében megfelelő támogatást kaphat, ha a KAPCSOLAT menüpontra kattintva kér segítséget.

Adózás – A KATA bejelentkezésről röviden

Mi az a KATA?

Először is szerencsés tisztázni, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy KATA. A kifejezés a kisadózó vállalkozások tételes adóját takarja. A vállalkozások között azonban nem gondolhatunk bármilyen vállalkozásra, a 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) ugyanis egyértelműen megfogalmazza, hogy mely vállalkozási típusok választhatják ezt az adózási formát.

A KATÁ-t választhatja az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, és az ügyvédi iroda.

kata

Mikor nem lehet választani a KATÁ-t?

Ugyanakkor a KATA nem választható akkor sem, ha a NAV a vállalkozás adószámát a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.

Akkor sem választható, ha a KATA-választás évében a vállalkozás saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású (TEÁOR: 68.20) tevékenységből bevételt szerzett.

Végül pedig akkor sem választható, ha a vállalkozás a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

Bejelentkezés KATA hatálya alá

Amennyiben a fenti feltételek alapján úgy látja az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, hogy nincs akadálya a KATA választásának, és újonnan induló vállalkozásról van szó, akkor a vállalkozónak, gazdasági társaságnak be kell jelentkeznie a NAV-nál a nyilvántartásba vétellel vagy a létesítő okirat ellenjegyzésének dátumával egyidejűleg.

Ha már működő vállalkozásról beszélünk, akkor is szükséges a bejelentés, így az adóalanyiság a választás bejelentésének napját követő hónap első napjától áll be.

A bejelentkezés

Attól függően, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó, úgy eltérő módon lehet bejelentkezni a KATA hatálya alá. Egyéni vállalkozó például a Webes Ügysegéden keresztül tud bejelentkezni egyéni vállalkozói tevékenységének indításával egyidejűleg. Viszont ha már a tevékenység korábban is zajlott, úgy már nyomtatvány használatára van szükség.

Gazdasági társaságok esetében szintén eltérő az eljárás, más nyomtatvány használata szükséges, ha már működő vállalkozásról van szó. Ha a gazdasági társaság újonnan alakul, úgy a KATA választásáról a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz.

Kötelezően megadandó adatok

A bejelentkezés során számos adatot kell megadnunk, ha a KATA adózást választjuk. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kisadózó nevét, címét, adóazonosító jelét, és társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). Ezeket lényegében egyéni vállalkozóként a nyilvántartásba vétel során is megadjuk, így külön teendő nincs.

Azonban ha gazdasági társaságról beszélünk, úgy fontos, hogy a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként be kell jelentenie azt a magánszemély tagját vagy tagjait, akik bármilyen, a munkaviszonytól eltérő jogviszony keretében részt vesznek kisadózó vállalkozás tevékenységében. A kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie az állami adóhatóság felé.

Főállású vagy mellékállású kisadózó?

A KATA azért is egy szerencsés választás, mert arra is van lehetőség, hogy például egy egyéni vállalkozó már meglévő munkaviszonya mellett is tudjon olyan tevékenységet folytatni, amely többletbevételt jelent számára. Itt érkezünk el arra a pontra, amikor a kisadózónak nyilatkoznia kell arról a bejelentésében, hogy főállású vagy mellékállású státuszt vesz-e fel a KATA hatálya alatt.

A főállású és a nem főállású státusz közötti különbségtétel fontos, hiszen a fizetendő tételes adó nagysága (50.000 Ft vagy 25.000 Ft) függ a bejelentett kisadózók számától és attól, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem. A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül, azaz jogosult TB-ellátásokra.

Nem minősülhet az a kisadózó főállásúnak, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Továbbá az sem, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, illetve a diákok, felsőoktatási hallgatók, akik nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat. A már hivatkozott törvény további eseteket is felsorol arra vonatkozóan, hogy milyen jogállás esetén nincs lehetőség főállású státuszt választani, de ezek talán a legjellemzőbbek.

A KATA választása sok egyéni vállalkozó és kisvállalkozás esetén lehet megfelelő adózási forma, azonban látható, hogy a kapcsolódó adminisztráció (vállalkozás elindítása, bejelentkezés, státusz választása, stb.) számos kérdést vethet fel. Amennyiben segítségre lenne szüksége, tájékozódjon a szolgáltatások között, vegye fel velem a kapcsolatot, és indítsuk be együtt új vállalkozását.